|
|
| Az épületek, lakások fűtési rendszerén május 15-étől szeptember elejéig lehet karbantartási, korszerűsítési munkákat végezni. Szolgáltató kötelezettsége, hogy szeptember 15- től - ha a napi középhőmérséklet indokolja, illetve a közösségek kérik - a fűtési célú hőszolgáltatást meg kell tudnia kezdeni. A fűtés indítás feltétele az épületek felhasználói berendezéseinek üzemképes állapota. A felhasználói berendezések, így az épületek fűtési és melegvíz vezetékhálózata, a hőleadó készülékek (radiátorok), a felhasználó díjfizetők által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók és a fűtési légtelenítők a felhasználó tulajdonában vannak. Az épületeken belüli felhasználói vezeték hálózat és tartozékai a lakóközösség, a radiátorok, a melegvíz mérők és azok szerelvényei a lakóközösség tagjainak a tulajdonában vannak. A költségek tehát a társasházi közösséget vagy a lakót érintik. Felhasználó a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhet át, alakíthat át, már meglévő felhasználói berendezést. Hőleadó cserénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az új radiátor az épület fűtési rendszeréhez jól illeszkedjen, teljesítménye, csatlakozási mérete közel egyezzen meg a leszerelni kívánt radiátoréval. Az épületek lakóközösségei által közösen használt felhasználói vezeték hálózatán mielőbb el kell végeztetni az alagsori, pincei elzárók javítását, indokolt cseréjét. Távhőszolgáltató a szolgáltatatási tevékenységi körébe nem tartozó egyéb felhasználói berendezés hibaelhárítást és szerelési munkákat térítés ellenében vállal. A fűtési hálózat ürítése, töltése A felhasználó csak az épülettulajdonos és a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhet át, alakíthat át, már meglévő felhasználói berendezést. Az épületek szükséges ürítését és feltöltését szolgáltatónál kell megrendelni, függetlenül attól, hogy ha az átalakítást, radiátorcserét a hőszolgáltatótól, vagy más vállalkozótól rendelik meg. Szolgáltató a fűtési hálózat ürítését, illetve a munkák elvégzése után töltését díjazás ellenében elvégzi. Megrendelő alapján a Távhő Ügyelettel egyeztetett időpontban kerül sor a hálózat ürítésére, majd visszatöltésére. A fűtési hálózat ürítése és töltésének díja a következő: Fűtési időszakon kívül és üzemzavar esetén: 7.620.-Ft / alkalom ÁFA-val Fűtési időszakban: 15.240.-Ft / alkalom ÁFA-val A fűtési hálózat javítása, korszerűsítése, radiátorcsere, lakásfelújítás miatti ürítést a lakóközösség, illetve a lakóközösség egyes tagjai lehetőség szerint egy adott épületben előre egyeztetve tervezzék. Az egyeztetéssel költséget takaríthat meg a lakóközösség vagy az egyén attól függően, hogy kinek az érdekében történt az ürítés. A radiátorok belső korróziós kárai, a fűtési hálózat tömítetlenségei kialakulásának megelőzése és nem utolsó sorban a légtelenítési zavarok időben történő elhárítása miatt fontos, hogy az épületek nyáron is fűtővízzel feltöltött állapotban legyenek. A korróziós károk elkerülése érdekében Szolgáltató maximum 10 napra engedélyezi, hogy az épületek leürített állapotban legyenek. Ha a szolgáltató közreműködése nélkül, esetleg a közösség tudta nélkül több hétig víz nélkül, üresen áll az épület, a fűtési hálózat elemei - főleg a fűtőtestek - nagymértékben károsodnak. Szolgáltató a fűtési hálózatok töltéséhez sótalanított és gáztalanított vizet, tehát nem ivóvizet használ, minimálisra csökkentve különösen a radiátorok vízkövesedését és korrózióját. Radiátorcsere esetén egyeztetni kell a szolgáltatóval, radiátorcserés adatlap kitöltésével. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen nagyságú, anyagú, (acéllemez vagy alumínium) fűtőtestet kívánnak felszereltetni és az sem, hogy az újonnan beépített radiátor hőleadása mennyiben tér el a korábbitól. Nagyon fontos, hogy az előző fűtési idény tapasztalatai alapján a fűtési rendszer nem megfelelően működő légtelenítő rendszerének korszerűsítésére, vagy minimum a légtelenítő készülékek cseréjére kerüljön sor. Tipikus nyárvégi gond, hogy sokan szeptemberben rendelnek meg jelentősebb munkákat. A munkák torlódása azzal a veszéllyel jár, hogy fűtésindításra a kivitelezési munkák nem készülnek el. Az épület fűtéskorszerűsítési munkák időben történő megkezdésére külön is fel hívjuk a figyelmet. Fontos, hogy ahol fűtéskorszerűsítést követően a radiátorokat automatikus működésű termosztatikus szelepekkel látták el az elmúlt években, a szelepeket nyáron a következő fűtési időszak kezdetéig teljesen nyitott állapotban kell tartani. Ennek okai a következők: A termosztatikus szelepek működési elvéből következik, hogy a termosztát magas hőmérsékletet érzékelve lezár. Csak nyitott termosztatikus szelepek mellett üríthető és tölthető az épület fűtési rendszere, továbbá a légtelenítés is a szelep nyitott állapotában működik. az automatikus szelepek fűtési idénybeni működőképessége megmarad, mivel nyitott állapotban a szelep elzáró eleme "nem ragad le". Az épületfűtési rendszer mellett a felhasználói használati melegvíz hálózatot is korszerűsíteni kell. Egyrészt ahol azok esetleg még nincsenek meg, ki kell építeni a melegvíz cirkulációs vezetékeket, másrészt a meglévő hálózaton a cirkulációs zavarokat kell megszüntetni. A lakóközösségeket képviselő személyeknek – a lakás tulajdonosok együttműködésével - fontos a szerepük abban, hogy a fűtési időszak kezdetére az épületek felhasználói berendezései üzemképes állapotban legyenek. | Képek  Letölthető  Adatlap radiátor cseréhez |
| Mi az alapdíj ? Az alapdíj a távhőszolgáltató hődíj nélküli költségeit és a hőtermelő létesítményben lekötött hőteljesítmény költségeit fedező díj. A szolgáltató hődíj nélküli költségei a távhővezeték-hálózat és tartozékainak, valamint a hőközpontok, hőfogadók karbantartási, fenntartási és üzemeltetési (anyag, munkabér, villamos energia, stb.) költségeit fedezik. Az alapdíj éves díj, melyet a felhasználók, díjfizetők 12 havi egyenlő részletben fizetnek meg. Mi a hődíj és hogyan történik az elszámolása? A hődíj a távhőszolgáltatónak a távhőszolgáltatással összefüggően vásárolt hőenergia (teljesítmény lekötési díj nélkül) és pótvíz költségeit, az elosztási veszteséget és fejlesztési hányadot fedező díj. Az ellátás célja szerint lehet fűtési, illetve vízfelmelegítési hődíj. 1 GJ hőenergia, illetve hőmennyiség érzékeltetésére alkalmas, hogy egy átlagos méretű kétszobás lakás éves fűtési hőfelhasználása több tényezőtől függően 25- 40 GJ között van. (1 GJ=278 kWh.) A távhő hődíja az ellátás célja szerint fűtési célú hőszolgáltatás esetén fűtési hődíj. A fűtési hődíj elszámolása - utólagos költség elszámolásra szerződött felhasználók kivételével - havonta történik. A felhasználók, díjfizetők a tárgyhónapban az épületük előző évi fűtési hőfelhasználása alapján meghatározott „tervezett” hődíjat fizetnek. A tárgyhónapot követő hónapban - a hőmennyiségmérők leolvasását követően - a tervezett hőmennyiség és a ténylegesen felhasznált hőmennyiség közötti különbséget a szolgáltató a számlákban elszámolja. A távhő hődíja az ellátás célja szerint használati melegvíz célú hőszolgáltatás esetén vízfelmelegítési hődíj. A vízfelmelegítési hődíj elszámolására évente két alkalommal január és június hónapban kerül sor. A két elszámolási időszak között a díjfizetők az előző elszámolási időszak felhasználásának egy havi átlagát fizetik részfizetésként. Utólagos költségmegosztásra szerződött felhasználó, díjfizető fűtési idényben a tervezett fűtési hőmennyiségnek megfelelő díjat fizet havonta, de szolgáltató évente egyszer a fűtési idényt követően elszámoló számlát készít a részfizetésként megfizetett és a költségmegosztók szerint ténylegesen fizetendő hődíj különbségéről a felhasználók, díjfizetők részére. Miért kell fizetni víz- és csatornadíjat, valamint vízterhelési díjat a távhő számlában? A használati melegvíz-szolgáltatás vízfelmelegítés-szolgáltatás, amely esetben a felhasználók által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítésére vagy a távhőszolgáltató által vásárolt és rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítésére kerül sor. Szolgáltató számára a hőszolgáltatás mindkét esetben az ivóvíz felmelegítése. Ahol és amennyiben a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítésére kerül sor a hőközponti használati melegvíz készítéshez vásárolt ivóvíz hiteles víz mennyiségmérőkkel mért. A szolgáltató az utóbbi esetben ivóvíz vásárló és viszonteladó, az ivóvíz díjait a BAKONYKARSZT Zrt. mindenkor érvényes díjaival számlázza tovább mint közvetített szolgáltatást. A távhőszámlában a vízfelmelegítési hődíj mellett megjelenik a vásárolt ivóvíz költsége, az ivóvíz víz- és csatornadíja, valamint a vízterhelési díj. Könnyű belátni, hogy ebben az esetben a távhőszámla magasabb, mint amikor a felhasználók által rendelkezésre bocsátott közműves ivóvíz felmelegítéséről van szó. Miért kell korszerűsíteni a felhasználói berendezéseket? A felhasználók tulajdonában lévő berendezések: az épületek fűtési-vezetékhálózata és elzáró szerelvényei a hőleadó radiátorok és szabályozó szelepei a fűtési légtelenítők a korszerűsített épületekben felszerelt fűtési költségmegosztó készülékek az épületrészenkénti (lakás, helyiség) melegvíz mennyiség mérők az épületek használati melegvíz- és cirkulációs hálózata és elzáró szerelvényei Elvárás és érdek az energiával, a távhővel való takarékosság, illetve az energiaköltség csökkentése, melyhez meg kell teremteni minden épületben, lakásban a műszaki feltételeket, korszerűsíteni kell a felhasználói berendezéseket. A fűtés korszerűsítés az egyszerűbb módszerek alkalmazásával nem jár a rendszer összes alkotó elemének cseréjével, átépítésével. Ugyanakkor a korszerűsítés során kell, illetve célszerű felülvizsgálni az egyes elemeket. Nem kívánunk sorrendbeli tanácsot adni a felhasználóknak arra vonatkozóan, mely épületek fűtéskorszerűsítését célszerű előbb elvégezni. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a fűtési energia felhasználásának szabályozáshatósága az összes távhővel ellátott épületben, lakásban alapvető felhasználói, díjfizetői érdek. Az egycsöves átfolyós fűtési rendszerű épületekben a fűtéskorszerűsítés mielőbbi elvégzése azért sürgető, mert a fűtési energia felhasználásának szabályozására az ilyen lakásokban semmilyen lehetőség nincs. Meg kell teremteni a lakások fűtésének egyedi szabályozhatóságát, automatikus működésű termosztatikus radiátorszelepekkel. Ha a korszerűsítéssel együtt alkalmazunk költségmegosztási rendszert, a díjfizetők egyéni érdekeltségét a felhasználás arányos fűtési hőenergia költségelszámolást a radiátorokra szerelt fűtési költségmegosztó készülékek az un. költségosztók teszik lehetővé. Szolgáltató a Fűtéskorszerűsítés menüpontban az épület fűtési rendszerek elvi műszaki megoldásainak bemutatásával segíteni kívánja a felhasználókat a mielőbbi döntésben. Az épület fűtési rendszerek típusainak összehasonlítása elvi egyszerűsítéseket tartalmaz. A korszerűsítés egy lakásban néhány órán belül egyszerűen kivitelezhető, de természetesen az egész épületben kell megvalósítani. A fűtéskorszerűsítés mellett a lakások kisebb részénél a használati melegvíz- és cirkulációs hálózat korszerűsítésére is szükség van, a zavartalan ellátás és a melegvíz költség csökkentése érdekében. A korszerűsítések előtt nem csak érdemes, de ki is kell kérni a szolgáltató szakmai véleményét, mert így biztosítható az épületek zavartalan hőellátása. Szolgáltató a felhasználói berendezések korszerűsítését folyamatos műszaki tanácsadással is segíti. Mi a funkciója a termosztatikus radiátorszelepnek? A felhasználási helyen (lakás és helyiség) a fűtésszabályozás legfontosabb műszaki eleme a termosztatikus radiátorszelep. A termosztatikus radiátorszelep önműködő hőmérsékletszabályozó, amely szeleptestből és hozzá szervesen illeszkedő szabályozófejből, hőmérséklet érzékelő és szabályozó termosztátból áll. Használata biztosítja, hogy egy adott fűtőtestbe a szabályozófejen beállított, kívánt helyiség-hőmérsékletnek megfelelő mennyiségű fűtővíz jusson. A szelep a termosztát fejen beállított hőmérséklettől eltérő helyiség-hőmérséklet esetén nem azonnal nyitja vagy zárja a fűtővíz útját, hanem lassan, de folyamatosan működik. A termosztatikus szelep a kívánt belső hőmérséklet, illetve a fűtöttség beállítása során a fűtőtest hőteljesítményét változtatja, illeszti a külső hőmérséklettől függő mindenkori hősszükséglethez a fűtővíz mennyiségének szabályozásával. Az automatikus szabályozó szelep tehát akkor lép működésbe, ha a helyiség hőmérséklete magasabb vagy alacsonyabb a termosztát fejen beállított értékhez képest. Azokban az épületekben ahol fűtéskorszerűsítést követően a radiátorokat automatikus szelepekkel látták el az elmúlt években a termosztatikus szelepeket nyáron a következő fűtési időszak kezdetéig teljesen nyitott állapotban kell tartani. A termosztatikus szelepek működési elvéből következik, hogy a termosztát a nyári meleg időben magas hőmérsékletet érzékelve automatikusan lezár. Csak nyitott termosztatikus szelepek mellett üríthető és tölthető az épület fűtési rendszere, továbbá a légtelenítés is a szelep nyitott állapotában működik és szelep záró eleme nem ragad le. Kérjük fűtési idényen kívül a termosztatikus radiátorszelepek teljesen nyitott állásba helyezését a szabályozó fej legnagyobb 5-ös fokozatba állításával. Milyen feltételei vannak a fűtési költségmegosztó készülékek alkalmazásának? Fűtési célú hőszolgáltatás esetén az épületenként fűtésre felhasznált hőmennyiség és annak díja lakásonkénti megosztása céljára szolgáló költségmegosztó készülékek az un. költségosztók alkalmazásának együttes, a felhasználó által biztosítandó feltételeiről tudni érdemes, hogy fűtési költségmegosztó ott alkalmazható, ahol a költségmegosztásban résztvevő épületrészekben, lakásokban a fűtőtestek hőleadása szabályozható, egy épületen belül azonos gyártmányú, azonos típusú, egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztót szereltek fel, a megfelelően felszerelt költségmegosztókat illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása ellen plombával látták el, a költségmegosztók leolvasása, működőképességének ellenőrzése legalább évente egy alkalommal megtörténik. A fűtési költségmegosztók alkalmazásáról tudni kell, hogy azok nem hitelesített mérőeszközök, hanem a fűtőtestekre elhelyezett arányosító eszközök. Arra szolgálnak, hogy az épület mért fűtési hőfelhasználását, illetve annak költségét fel lehessen osztani az egyes lakások között. A felszerelést és a kiértékelést erre szakosodott cégek végzik a felhasználói közösségekkel történt megállapodás alapján, díj felszámítása mellett. A társasház közös képviselője által megadott arányok alapján szolgáltató évente egyszer, a fűtési idényt követően elszámoló számlát készít a részfizetésként megfizetett és a költségmegosztók szerint ténylegesen fizetendő hődíj különbségéről a felhasználók, díjfizetők részére. Miért nem fogadjuk el telefonon vagy e-mailen rendszeresítve a melegvíz mérőállást? A vízfelmelegítési hődíj csak hiteles mérés alapján számlázható. A melegvíz mennyiségmérő a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és annak díja, a vízfelmelegítési hődíj épületrészenkénti (lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség) díjszétosztására szolgáló, a lakás valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon elhelyezett hitelesített mennyiségmérő. Ahol a használati melegvíz-szolgáltatás a hőszolgáltató által vásárolt ivóvíz felmelegítésével valósul meg a használati melegvíz mennyiségmérők mint költségosztók szolgálnak a hőközponti melegvíz készítéshez vásárolt ivóvíz mennyiség épületrészenkénti díjszétosztására is. Elszámoláskor a mérők leolvasási időpontjáról épületenként írásos értesítésben tájékoztatjuk a díjfizetőket. A melegvíz mérők leolvasásakor munkatársaink a helyszínen leellenőrzik a mérőállást, illetve a mérő működőképességét. Fontos az is, hogy a díjfizető felhasználását aláírásával igazolja, ezért a telefonon történő mérőállás bejelentést nem kívánjuk rendszeresíteni. Amennyiben a felhasználót, díjfizetőt nem találjuk otthon, munkatársaink értesítőt hagynak. Az elszámolási időszakban elfogadjuk az írásos mérőállás bejelentéseket és az elektronikus úton megküldött adatokat is, ha a távhőszámla szerinti díjfizető azonosító is feltüntetésre kerül. A felhasználó részéről szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül, ha a használati melegvíz célú szolgáltatást nem működőképes vagy nem hitelesített melegvízmérővel veszi igénybe. A melegvíz mennyiségmérő hitelesítésének (cseréjének) elmulasztása, illetve a mennyiségmérő meghibásodása esetén (ha a díjfizető a mérő cserét 30 napon belül nem kéri) szerződésszegésnek minősül és szolgáltató jogosult a díjfizető felé pótdíjat felszámítani. Szolgáltató javasolja és kéri a mennyiségmérők mérőállásának figyelemmel kisérését. Mi a teendő ha a díjfizető kételkedik a melegvíz mérő pontosságában? Ha a díjfizető kételkedik a melegvíz mérő pontosságában kezdeményezheti az Országos Mérésügyi Hivatal által szavatolt mérőellenőrzést. A vizsgálatok elvégzésének feltétele, hogy az OMH fémzár és a szolgáltató által elhelyezett plomba, a záró gyűrű és a mérő sértetlen, továbbá hitelesítése érvényes legyen. Szolgáltató hiteles használati melegvíz mérők kontroll mérését is vállalja. A mérő ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, amelyet a felhasználónak, illetve díjfizetőnek átad. A vizsgálat eredményétől függően terheli a költség a felhasználót vagy a szolgáltatót. | Letölthető Törvényrendlet a költségosztásról |
